ZÖLD FEJLESZTÉSI BANK

 STRATÉGIAI KONCEPCIÓJA

2014-2020

 

TARTALOM

1.	Zöld Fejlesztési Bank alapításának szükségessége	3.
2.	A Zöld Fejlesztési Bank stratégiai célkitűzéseinek és üzletpolitikájának  kialakítása	5.
2.1.	A Zöld Fejlesztési Bank stratégiai koncepciójának kialakítása	7.
2.2.	A Zöld Fejlesztési Bank működéséből származó előnyök bemutatása	6.
3.	A Bank stratégiai célkitűzéseinek a megalapozása	7.
3.1	A Zöld Fejlesztési Bank stratégiai koncepciója = a tudás tőkésítése	8.
3.2.	Az innovációs projektek tartalma	10.
3.3.	Az alkalmazott innováció-menedzselése (AIM módszer)	11.
4.	A klaszterek szerepe a „zöld gazdaság” élénkítésében	13.
5.	A „zöld gazdaság” klaszter szolgáltatásai	14.
6.	A Zöld Befektetési Bank által finanszírozott klaszterek tevékenysége	15.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1.      Zöld Fejlesztési Bank alapításának szükségessége  

 

Az Új Széchenyi Terv 2. kitörési feladataként jelent meg a Megújuló Magyarország Zöld gazdaságfejlesztési Program. A program fő célkitűzése a zöld gazdaság létrehozása, amely célok között kitűntetett szerepet tölt be a megújuló energiaforrások hasznosítása, hazánk energiagazdálkodásának javítása azzal a szándékkal, hogy az energetikai költségek csökkenése gazdaságélénkítő  hatását fokozza a megújuló energetika fejlesztésére létrejövő vállalkozások újonnan létesülő munkahelyei és a környezetterhelés csökkentésével közelebb kerülünk az EU 2020. évre meghirdetett  kiemelt célkitűzéseihez a 20/20/20 éghajlat-változási/energiaügyi és a 2050. évig elérendő dekarbonizációs célkitűzések teljesítéséhez. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának legalább 20 %-os csökkentése az 1990. évi szinthez képest, vagy megfelelő feltételek esetén a kibocsátás 30 %-os csökkentése, a megújuló energiaforrások arányának 20 %-ra történő növelése a végső energiafogyasztásban, valamint az energiahatékonyság legalább 20 %-os növelése ^1).   

 

A további fő célkitűzések között szerepel a

·         foglalkoztatottság szintjének a jelenlegi 69 %-ról legalább 75 %-ra növelése a 20-64 évesek körében,

·         a K+F beruházások mértékének a GDP 3 %-ra történő emelését kitűző cél megvalósítása, elsősorban  a magánszektor K+F beruházásaira érvényes feltételek javításával, az innováció mérésére alkalmas új mutató kidolgozásával,

·         az iskolából kimaradók arányának a jelenlegi 15 %-ról, 10 %-ra csökkentése, és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának 31 %-ról legalább 40 %-ra növelése 2020-ig a 30-34 éves korosztály körében,

·         az országos szegénységi küszöbök alatt élő európaiak számának 25 %-os csökkentése, 20  millió ember kiemelése a szegénységből ^1).   

 

A megújuló energiaforrások részarányának a növelésére irányuló energetikai programunk  megvalósíthatóságának fontos feltétele az építőipar gyártási és kivitelezési technológiai struktúrájának a korszerűsítése, amely a mintegy százezer főt foglakoztatni képes iparág  egyik fókuszterületi kitörési lehetőségét teremtheti meg.  Az iparág a mindenkori legnagyobb válságából való kijutása a nemzetgazdaság fellendülését jelentheti az építőipar multiplikátor, illetve az infrastruktúrafejlesztési folyamat autódinamizmus  jellege alapján. A „zöldépítési program” lehetővé teszi a a foglakoztatás színvonalas emelését, a zöld gazdaság kialakítását, illetve konvencionális iparágak energia-hatékony környezettudatos átalakítását  (pl. megújuló energia felhasználásával elektromos meghajtású járműpark létrehozása, települések és városok energiaellátásában való részvétele, stb.) A „zöldépítési program” különösen alkalmas az EU 2020 évre megfogalmazott fő célkitűzéseinek a megvalósítására oly módon, hogy a megújuló energiafelhasználás növeléséhez szükséges saját fejlesztések a KKV szektor K+F+I beruházásaival a fiatal korosztályoknak, illetve a felsőfokú végzettségű fiataloknak jelentenek kiemelt fontosságú feladatokat, de emellett lehetővé teszik a szegénység fokozatos felszámolását is, az új technológiák alkalmazásához szükséges szak és segédmunka igények révén, mivel a 4,2 millióra becsült lakásállomány és a középületek és az ipari épületek fokozatos energia-hatékony és környezettudatos felújítását.     

 

A „zöld gazdaság” eredményesen csak jelentős invesztíciók révén hozható létre, jelentős pénzügyi támogatás és korszerű finanszírozási (banki) infrastruktúrával működtethető. Az EU fejlett országai sorban hozzák ehhez létre a „zöld bankjaikat” (Németország, Anglia, Hollandia már létrehozta és a többi országban is bevezetés előtt áll), következtetésképpen Magyarország számára is rendkívül fontossá vált a „zöld gazdaság” finanszírozását biztosító „zöld bank” létrehozása, amely nélkül a következő pénzügyi ciklusban esedékes EU támogatások sem hívhatók le maradéktalanul.

 

A „zöld bank” létrehozását az indokolja, hogy a konvencionális bankok (univerzális) bankok üzletpolitikája nem teszi lehetővé „közösségi bankként” való működésüket és társadalmi szerepvállalásukat, profitorientált működési mechanizmusaik miatt, ezért hazánkban is közösségi szemléletű, szociális érzékenységű „zöld bank típusú” pénzintézet létrehozása szükséges.

 

A „Zöld Bank” létrehozásával a pénzintézeti szektoron belül olyan új finanszírozási koncepció alapján működő pénzintézet kerül létrehozásra, amely szakmai finanszírozását a közösségi elvek betartásával a közhasznúságra törekedve végzi. A bank küldetésének tekinti a „fenntartható fejlődés érdekében történő” zöldgazdaság, a zöldépítés az agrárium, a környezetvédelem és az ezekkel foglalkozó kkv finanszírozási igények magas színvonalú kielégítését.

 

Ez a több ágazatot is érintő szakmai jellegű finanszírozási mód nem tekinthető újnak az uniós országok bankrendszerében, ezért a bank létrejöttét nem csak az uniós gyakorlathoz való  igazodás, hanem sokkal inkább az a racionalitás teszi indokolttá, hogy a korszerű bank hatékonyabban tud működni egy szakmai bázison, mint a kevésbé optimális univerzális szolgáltatási piacon.

 

 

A zöldgazdaság pénzintézeti szolgáltatásainak teljes-körű ellátása egyben szakmai elhívatottságot, másrészt szakértelmi adottságot is feltételez. E tudásnak  párosulni kell a szociális érzékenységgel és társadalmi hatékonysággal annak érdekében, hogy példát mutasson a magyar vállalkozások,  illetve az újraszervezendő szövetkezeti rendszerben munkát vállalók anyagi és szociális helyzetének javítására való küldetéstudat kialakításában.

 

A Zöld Bank létrehozásával a pénzintézeti szektoron belül új finanszírozási koncepció alapján működő pénzintézetet hozunk létre, amellyel szakmai finanszírozásra alkalmas hitelintézet kerül piaci bevezetésére. A bank küldetésének tekinti a zöldgazdaság, ezen belül a zöldépítés, az agrárium, a környezetvédelem és az e körbe tartozó, elsődlegesen kkv finanszírozási igények magas színvonalú kielégítését. Ez az ágazati típusú finanszírozási mód nem tekinthető újnak az uniós országok bankrendszerében, ezért a bank létrejöttét nem csak az uniós gyakorlathoz való igazodás, hanem sokkal inkább az a racionalitás teszi indokolttá, hogy a korszerű bank hatékonyabban tud működni egy szakmai bázison, mint a kevésbé optimális univerzális szolgáltatási piacon.

 

Az új Zöldbank mint induláskor valószínűleg 100 %-ban magyar tulajdonban lévő, magyar sajátosságokat ismerő és alkalmazó pénzintézet képes lesz betölteni a foglalkoztatás bővítéséhez szükséges finanszírozási hátterét, így az újonnan létrejött szociális szövetkezetek, valamint a szövetkezeti szektor, valamint ipari, kereskedelmi kisvállalkozások bankernyő (apex bank) szerepét.

 

Az új bank kihelyezési politikája a valós szükségletek kielégítése, illetve a GDP növelése miatt nagy biztonságot jelenthet, amelyet a magas szakértelem a napi bankfolyamatok kontrollingjával a pénzintézet szavatolni tud.

A bank aktív működése multiplikatív hatást jelent a foglalkoztatottság és a munkahelyek növelésénél, mivel hatására a ma még a szürke és a fekete gazdaságban dolgozók is érdekeltté tehetők a legális biztonságos megélhetést biztosító szövetkezeti és kisvállalkozói szektorban való tevékenységre.

 

Folytatás : letölthető